- 1 kg cékla
- 2 sárgarépa
- 2 alma
- 4 ek olívaolaj
- só, bors, bazsalikom, oregánó
- 4 ek balzsamecet

A céklát hámozzuk meg, majd vágjuk kockára, a sárgarépát karikázzuk fel, az almát vágjuk vékonyabb cikkekre.

Olajozzunk ki egy tepsit, tegyük bele a zöldségeket, fűszerezzük és forgassuk bele az olajat is. Takarjuk le fóliával, és süssük addig, amíg a cékla megpuhul (minimum egy óra). Ha kész, forgassuk össze a balzsamecettel, és tálalhatjuk is.

Különleges egytálétel azoknak, akik a céklát nem csak savanyúságnak eltéve, vagy salátaként szeretik. Ők még biztosan nem próbálták a sült céklát, vagy a pinom pulykahússal töltöt verziót. Itt az idő, hogy megízleljék!

Hozzávalók:

3 nagy cékla

1 répa

1 közepes vöröshagyma

15 dkg darált pulykahús

egy tojás

2 ek joghurt

10 dkg reszelt sajt

3 ek olívaolaj

só, bors, köménymag

Ha eddig nem szeretted a sült céklát, eljött a nagy pillanat!

Ez a nagyszerű zöldség vajmi keveset szerepel a magyar konyhaművészet terítékén, pedig megér egy misét, de legalábbis egy próbát...

Hozzávalók:

3-4 közepes cékla

2 kisebb krumpli

2 evőkanál vaj

fél bögre liszt

egy közepes póréhagyma

só, bors, őrölt kömény

A céklát meghámozom, és lereszelem, majd ugyanígy a krumplit is, ugyanabba a tálba. Felkarikázom a póráhagymát és beleszórom, és persze fűszerezem.

Egy kis sós és egészséges rágcsa, mert az sosem árthat.

Hozzávalók:

8 dkg margarin

8 dkg cékla (meghámozva, felkarikázva, puhára főzve)

10 dkg cheddar

20 dkg liszt

1 kávéskanál édes nemes paprika

1 csipet só

1 csipet őrölt kömény

A puhára főtt céklát apró darabokra vágom, és villával összegyúrom a sajttal és a vajjal. Azután alaposan összedolgozom a többi hozzávalóval, és folpackkal letakarva egy órára a hűtőbe teszem pihenni. Azután jól belisztezett deszkán ujjnyi vékonyra lapítom, azután pogácsaszaggatóval feldarabolom.

Ha már a cékla került nálunk terítékre, gondoltam, megérdemel egy kis rivaldafényt!

Emlékszem, óvodás koromban azok voltak a legízletesebb fogások, amikhez céklát is osztottak a pici, kék szélû tálkákban. Az ebédekre már nem emlékszem, de a cékla ize, illata, színe máig megmaradt bennem. Naná, hiszen mindig sikerült leennem magam, anyukám legnagyob örömére. Akkoriban csak az ecetes olló segített...nem véletlenül használták régen, és használják mai napig is a céklét ételszínezékként.