Előétel: Tudd, hogy mit (t)eszel!

A tányérodon ugyanis több globális kihívás zsúfolódik össze, mint azt elsőre gondolnád: a leves egyik “titkos” hozzávalója az élelmiszer-kilométer – a távolság, amit egy-egy alapanyag megtesz termőföldtől az asztalig - és az ebből fakadó üvegházhatású gáz kibocsátás. A főételben ott vannak az élelmiszertermeléssel járó társadalmi problémák, a vegyszerezés, a génmódosítás és a mezőgazdaság félelmetes mértékű vízhasználata. A félig megevett desszerten a hab pedig az az igazságtalanság, hogy bár még mindig közel 800 millió ember éhezik a Földön, a világon megtermelt élelmiszer több mint egyharmada a kukában köt ki… Egyszóval azzal, hogy mit eszünk nem csak az emésztésünkre vagyunk hatással.

Főétel: Egyél felelősen!

Mindez persze nem azt jelenti, hogy mától mindannyiunknak le kell szoknia az evésről! Egy kis odafigyeléssel ugyanis nemcsak a Földre lehetsz jó hatással, hanem a saját egészségedre és a helyi gazdaságra is.

Helyi és szezonális ételek

Általánosságban elmondható, hogy azok az ételek, amelyek egészségesebbek, azok környezetbarátabbak is – és vica versa. Hogy mi ennek a magyarázata? Az első és talán legkézzelfoghatóbb: a frissesség. A zöldségeket és gyümölcsöket ugyanis – reményeink, és a reklámok szerint is – akkor szüretelik le, amikor azok érettségük csúcsára jutnak: ekkor van bennük a legtöbb vitamin, ekkor szép a színük, ekkor jó az illatuk. Minél több idő telik el a farm és az asztal - leszüretelés és elfogyasztás - között, annál inkább csökken a vitamintartalom. Ezt az időt pedig legkönnyebben úgy tudod rövidre zárni, ha csökkented azt az utat, amelyet a termék a szállítás során különböző járművek sötét terében tölt. Ráadásul ezzel több legyet ütsz egy csapásra: megspórolod az utaztatással, csomagolással járó környezetterhelést; finom, egészséges alapanyagokhoz jutsz; illetve munkát adsz a hazai gazdáknak.

Ha néha mégis egzotikus ízekre vágysz, legyen akár tél vagy nyár, két dologra érdemes figyelni: a szezonalitásra és a romlandóságra. Ami ugyanis gyorsan romlandó termék (például spárga vagy eper), azt külföldről valószínűleg repülővel szállítják a boltokba, ami jóval komolyabb károsanyag-kibocsátással jár, mint a kevésbé romlandó, hajón érkező társaik importálása (bár a hajón érlelődő termékek ízében ne csodálkozzunk, ha találunk kivetni valót). Emellett azonban a szezon elején még a jobban eltárolható zöldségeket is berepültetik, hogy minél hamarabb eljusson a fogyasztókhoz (például tél elején a narancsot és a banánt).  Igyekezz tehát kerülni a túl messziről érkező, túl gyorsan romló ételeket, pláne a szezon elején!

Kevesebb hús és tejtermék

Az állatok sajnos igen rossz hatékonysággal alakítják át a saját élelmüket mi élelmünkké, vagyis izommá és zsírrá. Az intenzív tartásban élő szarvasmarháknak például körülbelül 7 kg gabonát kell megenniük ahhoz, hogy 1 kg-ot hízzanak. A sertések egy kicsit “jobbak”, nekik körülbelül 4 kg táplálék elég, a csirkének pedig már 2 kg is elegendő. Az állatok táplálékának megtermeléséhez (ami nem azonos az emberi fogyasztásra termelt gabonával) pedig természetesen kell földterület, víz és energia – ezeket a szükséges erőforrásokat pedig mind össze kell adnunk, amikor a hús környezeti hatását vizsgáljuk. Így lehetséges például az, hogy 1 kg marhahús előállításához közel 15.000 liter víz szükséges, ugyanennyi sertéshúshoz körülbelül 4.500 liter, míg csirkehúshoz “csak” 3500 liter.

Ezenkívül a kérődző állatok emésztése során metán képződik, amely 25-ször károsabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Részben emiatt a bárány áll az első helyen a környezetterhelő élelmiszerek listáján, mivel azonban arányában sokkal kevesebb fogy belőle, mint marhahúsból, ezért a kutatások elsősorban az utóbbira koncentrálnak. A marhahús környezeti hatását például alapélelmiszerekkel is összehasonlították. A szomorú eredmény szerint a marhahús előállításához kalóriánként 160-szor több termőföld szükséges és 11-szer több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a burgonya, rizs vagy búza termesztése során.
 
Éppen ezért az egyik leghatásosabb dolog, amit a saját ökológiai lábnyomod csökkentéséért – vagyis a környezetünkért – tehetsz, az a húsfogyasztás, azon belül is a marhahús fogyasztás elhagyása vagy mérséklése!

Az étel érték

Félelmetes belegondolni is, hogy a világszerte megtermelt élelmiszer több, mint egyharmada landol a kukában. A fejlődő országokban a mezőgazdasági termelés, betakarítás, szállítás közben (kb. 44%), a közép- és magas jövedelmű régiókban pedig a kereskedelem és fogyasztás szintjén megy kárba az élelmiszer nagy része (kb 56%). Bár ilyenkor mindig rögtön Afrika és Ázsia jut eszünkbe, ne feledjük, hogy az alultápláltság és minőségi éhezés (vagyis a nem elegendő mennyiségű fehérje bevitel) Magyarországon ugyanúgy jelen van, mint például Amerikában, ahol a NatGeo cikke szerint 48 millió ember éhezik. Az élelmiszer-hulladék csökkentése azonban nemcsak a saját pénztárcánk szempontjából hasznos. Az el nem fogyasztott élelmiszer egyrészt hulladékkezelési szempontból jelent problémát, másrészt a megtermeléshez, szállításhoz, csomagoláshoz kapcsolódó összes erőforrást (pl. víz, termőföld, fosszilis energiahordozók), és emberek munkáját is kihajítjuk.

Amellett, hogy csak azt veszed meg, amit meg is eszel, a zöldség és gyümölcs válogatásakor még egy dolgot tehetsz: választhatod a hibás, illetve a szokványostól eltérő formájú darabokat. A szupermarketek ugyanis kilószámra dobják a kukába azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg egy elképzelt „szabványgyümölcsnek”, még akkor is, ha azoknak semmi bajuk sincs. Mi, emberek sem vagyunk egyformák: miért várnánk ezt el a növényektől?
 
Desszert: Válaszd a fenntartható éttermeket!

Szerencsére ma már egyre több étterem igyekszik környezeti szempontokat beépíteni a működésébe, az alapanyagok beszerzésétől kezdve a biológiailag lebomló tisztítószerek használatán át az alkalmazottak fenntarthatósági képzéséig. Magyarországon a Fenntartható Étterem minősítés garantálja, hogy az adott vendéglátóhely erőforrásokat fordít a környezeti hatásának csökkentésére. Ha éppen nem jutsz el egy ilyen, “zöld” étterembe, akkor is tehetsz valamit: a gyorsétteremben kérhetsz falafelt bárányhús helyett, a főzeléket eheted krumplival fasírt helyett, sőt, banán helyett vehetsz éppen érő körtét. A kávédat kipróbálhatod helyben, kevesebb tejjel, így elviteles poharat spórolva - nem is beszélve arról a jól megérdemelt ötperces pihenőről a nagy rohanásban! Ha pedig nem vagy túl éhes, kérhetsz fél adagot: ezzel megelőzve, hogy a maradék étel – illetve hazavitel esetén a csomagolás – a kukában landoljon.

Manapság egyre nő a tudatos fogyasztók csoportja. Ne szégyellj tehát rákérdezni kedvenc éttermedben sem, hogy ők mit tesznek a fenntarthatóságért! Mi, vásárlók a pénzünkkel szavazunk: azzal, hogy hol költjük ezt el, egyben azt is jelezzük, hogy milyen értékeket támogatunk, és milyen jövőt képzelünk el magunknak és a következő generációknak. Egy dolgot garantálunk: lesznek olyan falatok, amelyeket nem az alacsonyabb karbontartalom, hanem az ellenállhatatlan ízek miatt választja majd az, aki vállalja a “zöld diéta” kihívását!

Digestif

A 2012 elején elindult Felelős Gasztrohős kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem és az étkezés közötti kapcsolatra, és hasznos, a mindennapokba beépíthető tippekkel segítsen kímélni a környezetet. Az önkéntesekből álló csapatemellett kidolgozta a Fenntartható Étterem minősítést, amelyet olyan vendéglátóhelyeknek ítélnek oda, amelyek bizonyíthatóan tesznek ökolábnyomuk csökkentéséért. Ezekből az elkövetkező hónapok során néhányat be is mutatunk majd. Ha te is szeretnél tenni érte, hogy elterjedjenek a fenntartható étkezés alapelvei, oszd meg a cikket és kövesd a Gasztrohőst!

Forrás: http://www.glamouronline.hu/