Csak 18 százalékuk olvasta el rendszeresen bevásárláskor a megvásárolt élelmiszerek címkéit vagy a csomagoláson található leírást - írja a Szeretlek Magyarország.  A többséget ezek szerint szerint nem izgatta a lejárati idő, az összetevők listája vagy éppen az, hogy mennyire cukros vagy zsíros az élelmiszer. A vizsgálatról a Corriere della Sera számolt be.

Pedig az élelmiszeripar számos trükköt alkalmaz. Olyanokat, amik a címkéket olvasva és a termékeket kicsit alaposabban megvizsgálva te is kiszúrhatsz.

Mire ügyelj? Hogy ne frissfölt/finomfölt vegyél a tejföl helyett, esetleg pizzafeltétet a sajt helyett. A tejtermékek imitátumai vagy tejipari mellékterméktermék, vagy olcsó növényi alapanyag (jellemzően szója) felhasználásával készülnek. Ha figyelmesen elolvasod a tejtermékek címkéjét is, a növényi zsír és ehhez hasonló kifejezések alapján nagy biztonsággal szúrod ki az utánzatokat.

Hasonlóan megtévesztő, amikor garnélaként értékesítenek halnyesedékből készült terméket, színezett tőkehal-filét kapsz lazac helyett vagy a tengeri nyúlhal ikráját veszed meg kaviárt helyett. Voltaképpen a felvágottak egy része is "átverés", hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy a gépsonka azonos azzal a finom, gusztusos, színhúsból készült valódi élelmiszerrel, amit húsvétkor olyan élvezetes felszeletelni és tojással, tormával, ropogós héjú kenyérrel elfogyasztani. Amit szójával dúsítanak, az igazából nem sonka. 

Tipp: Vásárolj csupán annyit, amennyit egészen biztosan megeszel. Vegyél kevesebbet, de az legyen jó minőségű és valódi élelmiszer. Akkor ugyanott vagy árban, mintha silányabb minőségű, olcsóbb termékből vásárolnál be, aztán később a felét a szemétbe dobnád.

Rengeteg élelmiszerben található ez az adalékanyag, annak ellenére, hogy sok ember szervezete nehezen vagy egyáltalán nem tolerálja. Gyakran okozhat fejfájást, rosszullétet, szapora szívverést, bőrproblémákat.

Miben találod? A porlevesektől kezdve az ázsiai ételekig egy sor élelmiszerben.

Mindig gondosan ellenőrizd, ugyan emekkora százalékban tartalmazza a csomagoláson feltüntetett, gusztusosan ábrázolt gyümölcsöket az adott élelmiszer. A lekváros esetén például a túl magas pektin- és cukortartalom, illetve az alacsonyabb gyümölcstartalom árulkodó lehet, miként az is, ha túlságosan élénk egy dzsem vagy lekvár színe. A hétköznapi, otthon készült lekvárok ugyanis gyakran sötétebbek, tompább árnyalatúak.

Az is árulkodó, ha egy-egy drágább, egzotikus gyümölcs szerepel a névben és a csomagoláson, ám az összetevők között például almát, répát vagy narancsot találsz. Ilyenkor a drágább gyümölcs csak kis mennyiségben, az íze kedvéért található az élelmiszerben. De ez kiderül, ha gondosan elolvasod a termék címkéjét, illetve az összetevőket tartalmazó listát. 

A védőgázas csomagolás, illetve a lámpák színe miatt ilyen. Mindig olvasd el a címkéket. Ha a felvágottas pultnál bizonytalan vagy, kérd meg az eladót (egészségügyi okokra hivatkozva), hogy olvassa fel az összetevőket. Ha megtagadja, ne vásárolj.

Gyümölcslé vagy lé: száz százalékban tartalmaz gyümölcsöt. Ha az összetevők között a cukor is szerepel, akkor az már nem lehet lé! Ilyenkor egyébként egyes gyártók "nagyvonalúan" lefelejtik a megnevezést (lé/nektár/ital) a csomagolásról, és csak a gyümölcs nevét láthatod. Leveszed a polcról, hazaviszed, és csak otthon derül li, hogy cukrozott lötty. Ezért ellenőrizd, mit írnak az apró betűs részben a csomagoláson!

Nektárnak azt nevezik, amelynek a gyümölcs- (gyümölcsvelő-, gyümölcslé-) tartalma 25-40 százalékos, az ital pedig csupán 12-25 százalékos gyümölcstartalommal bír. Mindkét innivaló tartalmazhat cukrot és adalékanyagokat. Az üdítőital elnevezés a 12 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmat jelöli.

Forrás: http://www.anna.hu/